Alaszka, a természetkedvelők paradicsoma

Alaszka területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állam az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikaiak már 1867-ben megvásárolták az Észak-Amerikai Orosz Területeknek hívott területrészt az Orosz Birodalomtól, de csak 1959. január 3-án vált az unió részévé, annak 49. tagállamaként. Csodálatos gleccserei, magashegyei és az itt élő legnagyobb grizzly, karibu és Dall-birka populáció okán az UNESCO világörökségi listára is felkerült.

Alaszka

Alaszka, a természetkedvelők paradicsoma

Az Alaszka név az Alyeska („nagy ország”, „nagy föld” vagy „szárazföld” jelentésű) aleut szóból származik. Első európai felfedezői és meghódítói, az oroszok nyelvén a neve Аля́ска (Alaszka), innen került át a név a többi európai nyelvbe.

Alaszka, Hawaii mellett az USA egyik olyan állama, amely nem szomszédos az összefüggő egységet alkotó 48 tagállam egyikével sem (ún. exklávé). Területe 1 477 261 km², 18,5-szer nagyobb mint Magyarország, lakosainak száma azonban kevesebb mint 730 ezer.

Alaszka fővárosa Juneau (kiejtés: dzsunó), legnagyobb városa pedig, Anchorage (kiejtés: enkaridzs). Budapesttól 8 ezer kilométerre fekszik, New Yorkból 8 órás repülő úton érjük el.

Alaszka

Alaszka „felfedezője” az orosz megbízással utazó dán származású haditengerész, Vitus Bering kapitány. Először 1728-ban hajózott be a később róla elnevezett szorosba, de ekkor a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet.

1741 júliusában egy tengeri vihar után pillantotta meg először a déli partokat, és kötött ki a Kodiak-szigeten. A jórészt lakatlan területen csak jávorszarvasat és bennszülötteket látott, ezért kitűzte a Nagy Péter-féle fehér-kék-vörös hadilobogót és ezzel a félsziget cári birtokká vált.

Alaszka az oroszoknak a szőrmekereskedelem miatt volt fontos, elsősorban a tengeri vidrákat vadászták. A szőrmekereskedelem nem volt nyereséges, ráadásul egy esetleges brit, vagy amerikai támadás réme is fenyegett, ezért a krími háborúban elszenvedett súlyos vereség után az oroszok eladták a területet az Egyesült Államoknak.

Észak-Amerikai Orosz Területek – ahogy akkor nevezték – eladásáról csupán egy két és féloldalas szerződés készült, amit 1867-ben írtak alá. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt.

Október 18-án Sitkában (az orosz közigazgatás központjában) vonták fel az amerikai zászlót, azóta ezt Alaszka napja (Alaska Day) néven ünneplik. Ekkor Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium. 1959. január 3-án vált az unió 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt.

Alaszkában tört ki a történelem legnagyobb aranyláza 1896–1897-ben. Ezekben az években sok aranyásó telepedett, és számos új település jött léte.

Természeti adottságai miatt a turisták kedvelt célpontja. A Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park és a Glacier Bay nemzeti park az UNESCO természeti világörökségének a része a határ másik oldalán lévő két kanadai nemzeti parkkal egy egységet alkotva.

Ezeken a területeken él a legtöbb grizzly, karibu és Dall-birka. Ezért kerültek egy egységbe az UNESCO Világörökség listáján, bár különböző időpontokban vették fel őket.

Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Tóthné Évának!

Köszönöm a megosztásokat!
  • 68
  • 3
  •  
  •  
  • 68
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük