Tengeri emlékeket őrző kőfejtő Sámsonházán, a Cserhátban

Kis hazánk is tele van apró szépségekkel. Közelükben élve gyakran ezeket nem is igazán fedezzük fel, nem értékeljük a helyükön. A Nógrád megyei Sámsonháza 15-16 millió évvel ezelőtt keletkezett természeti képződménye mellett is biztos sokan elhajtottak már anélkül, hogy akár egy pillantást vitettek volna. Remélem ezután nem így lesz!

 

kőfejtő Sámsonházán

 

 

A Mátra és Cserhát hegységek találkozásánál elterülő Sámsonháza nevét 1132-ben említették először. Nevét az első birtokosáról, Sámsonról kapta. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta a települést az addigra már felépült várral együtt. A vár a huszita háborúk következtében az évszázad végére már romokban állt.

A nagyrészt szlovákok lakta településen alig háromszázan élnek. A Kék-túra is érinti, legnagyobb látnivalója az egykori kőfejtő, amit a fotók készítője, Fehérvári Gyula mutat be.

 

samsonfalva15

 

Kőfejtő Sámsonházán

“Sámsonháza a szülőfalum, ahol a gyermekkoromat töltöttem…
A községből a Nagybárkány felé kivezető út jobb oldalán található kőfejtő földtani értékei miatt védett: jól láthatók itt a vulkáni andezit és az andezittufa lerakódásának rétegei. Ezen a helyen a vulkáni kőzetet vékony rétegben ún. lajtamészkő borítja,ami a vulkáni tevékenység után a területet elöntő tenger emlékét őrzi. Számos üledékes maradvány-csiga-kagylóhéjak,tengeri sünök,koralldarabok-fedezhetők fel benne. Legalul helyezkedik el egy fehéres-szürke, felső részében gyakran vöröses színű, robbanásos eredetű, finomszema (mm-nél kisebb méretű) és kevés, apró lapilliket (mm-es cm-es nagyságű, kerekded kőzetdarabok) tartalmazó hullott (andezit- vagy dácit-) tufa.

A kőzet bontottsága, rétegzettsége arra utal,hogy a tufa vízbehullott(alsótufa). Ezt egy sötétszürke színű, andezit anyagú lávafolyás követte (“alsó lávafolyás’), amiben a nedves környezet miatt igen sok cm-es nagyságrendű, a folyás irányába párhuzamosan rendeződött, gyengén lapult hólyagüregek és m-es nagyságrendű üregek találhatók. Az andezitet töréses zónák tagolják, amelyek a kihűléskori zsugorodáskor alakultak ki. A kőzet szövete mikrokristályos, vagyis szabad szemmel nem ismerhetők fel benne ásványok. Ez utóbbi is a gyors lehűlésre utal.

A lávafolyás és a piroklasztilum (a hullott tufa, lapillis tufa stb. összefoglaló neve) érintkezésénél a piroklasztikum vöröse elszíneződésű, a lávafolyás alsó része pedig vékony lemezes szerkezetű. A lávafolyás felső része gyorsabban hűlt, mint a belső egysége, így ott a lávafolyam előrehaladása során a megszilárdult tömbök keveredtek a lávával és a következő kitörés piroklasztikumával. Ezek az andezit lávafolyásokat fedő autobreccsák. Erre az “alsó tufá”-tól színben (valamivel sötétebb sárgás színű) és a lapillik méretében eltérő (általában nagyobb méretűek) piroklasztikum települ. Eltérés állapítható meg a rétegzettségében is, mivel ez a “felső tufa” nemcsak sík, hanem keresztrétegzettséget is mutat, ami áramló vízre utal. A felső részében itt is megfigyelhető a ráfolyó andezit láva hőhatására történő vöröses elszíneződés.

A “felső lávafolyás” szintén egy lávaár, ami szerkezetében és szövetében is nagyon hasonlít az “alsó lávafolyásra. Szövete ennek is mikrokristályos, de valamivel kevesebb üreget tartalmaz.

A bánya legfelső részében fehéres színű, gyengén rétegzett homokos és tufás összetételű mészkő található, ami . sekély, melegvízi tengerparton keletkezett. A fenti keletkezési körülményekre a benne található kagylók és mészvázű élőlények utalnak. . .

A fenti rétegsor 20-25 °-os, DK-i irányú dőlősét a terület tektonikai kibillenésével magyarázhatjuk- A bányában feltárt andezit lávák és piroklasztikumaik egykorúak a Mátrát felépítő sztratovulkáni sorozattal. Vastagságuk itt 40-60 m, míg a Mátrában elérhetik az 1000 m-t is. Az un. réteg (sztrato) vulkánok-jellemzője, hogy az egyik működési ciklusban vulkáni piroklasztikumot (a méretük növekedésének sorrendjében: hamu, lapilli, vulkáni bomba)-szórnak a felszínre a robbanásos kitörésük során, míg a következő, nyugodtabb szakaszban lávafolyások ömlenek a hullott piroklasztikumokra. A védett terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik.”

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

kőfejtő Sámsonházán

 

Nagyon köszönöm a fotókat és a leírást Fehérvári Gyulának!

  •  
  •  
  •  
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  •  
  •  

Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy minden fontos kertészkedős, virágos hír eljusson hozzád!

Közel és távol hírlevél-feliratkozás
Az adatok megadásával kinyilvánítod, hogy kéred az utazási hírleveleket
*= kötelező mező
A feliratkozáskor megadott emailt bizalmasan kezelem, azt csak is a Közel és távol hírlevelek küldésére használom. A címeket nem adom át harmadik félnek. További információkat az ÁSZF adatvédelmi részében találsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

17 + három =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás