155 éves a Pesti Vigadó
A Pesti Vigadó (röviden Vigadó) a romantikus építészet egyik gyöngyszeme a budapesti Duna-korzón. A II. világhoborúban súlyosan megrongálódott épületet többször renoválták, 2014 tavasza óta szinte eredeti pompájában ragyog, kiállítások, koncertek, előadások, gyerekprogramok kedvelt helyszíne.

Pesti Vigadó története
Klasszicista Redoute
A Vigadó helyén az 1849-es budai várostromig a klasszicista Redoute (Vigadó) állt, hasonló funkciókkal. Pollack Mihály tervei alapján négy évig tartó építkezés után 1833-ban nyílt meg a klasszicista Redoute. Pest egyetlen koncerttermében idősebb és ifjabb Johann Strauss, Joseph Lanner, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is felléptek.
Az épületben nyílt meg Kossuth Lajos javaslatára 1842. augusztus 25-én az Első Magyar Iparmű-kiállítás. A Redoute az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is kiemelt szerepet kapott. A koncertteremben ülésezett az 1848. július 5-én megnyílt első népképviseleti országgyűlés, amelyen Kossuth Lajos buzdító beszédet mondott, pénzt és katonát kérve a szabadságharc folytatásához.
1849 május 15-én a magyarok által ostromolt budai várat védő Hentzi osztrák generális a várból több más épülettel együtt szétlövette a korabeli vigadót is.
Új vigadó
Az új vigadó épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de a pénzhiány megakadályozta az építkezést. Feszl Frigyes új terveket készítette 1859-ben. Öt év alatt készült el a romantikus stílusú épület, a nyitóünnepséget 1865. január 15-én tartották.

Az épület főhomlokzatára az ország címere mellé Marschalkó János alkotásai, a magyar történelem nagy alakjainak szobrai kerültek. A homlokzati oszlopokat díszítő, zenélő alakokat és görög ruhás táncoló nőket ábrázoló frízek Alexy Károly munkái voltak. A hat, zeneszerszámot tartó figura szobra hat különböző szobrászművész alkotása, csak 1884-ben került fel az épületre.

A II. világháborúban súlyosan megsérült az épület, de cask 1968-ban kezdődött el a Vigadó helyreállítása. A felújítás során lebontották az első emeleti, öntöttvas oszlopos éttermet, megszűnt az Ybl-üvegajtó, a földszinti tereket vasbeton födémekkel tagolták. A Nemzeti Szalon kiállítótermét a korábban kávéházként üzemelő földszinti területre helyezték, így jött létre a Vigadó Galéria.

A csillárokat és a kandelábereket Feszl Frigyes eredeti tervei és fotók alapján gyártották újra. Az 1980 máciusban újranyitott épületben a díszterem belmagasságát öt méterrel csökkentették, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiófelvételei, a Magyar Rádió és Televízió helyszíni közvetítései, élő hangversenyek és bálok tartására egyaránt alkalmas legyen.


Leromlott állapota miatt 2004-ben bezárták, majd megkezdődött a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapotok visszaállítására törekvő felújítás. 2014-ben nyílt meg újra.



A Pesti Vigadó épületében egy órás épülettörténeti sétákat is rendeznek. Ezekről és a vigadó egyéb rendezvényeiről a hivatalos oldalon tájékozódhatsz.