Pesti Vigadó – a kultúra és művészet otthona Budapesten
A Pesti Vigadó Budapest egyik legjelentősebb kulturális intézménye, amely gazdag történelmével és impozáns építészeti értékeivel hívja fel magára a figyelmet. Az épület nemcsak a magyar történelem és művészet színtere, hanem ikonikus helyszín is a főváros szívében, a Duna-korzón. A romantikus építészet egyik gyöngyszeme II. világhoborúban súlyosan megrongálódott, többszöri renoválás után 2014 tavasza óta szinte eredeti pompájában ragyog, és kiállításokkal, koncertekkal, előadásokkal, gyerekprogramokkal bűvöli el a látogatókat.
Pesti Vigadó története
Klasszicista Redoute
A Pesti Vigadó története az 1830-as évekig nyúlik vissza. Ekkorra érett be az egyre gyarapodó nagyváros igénye, hogy legyen végre egy, a nagyszabású és illusztris báloknak, rendezvényeknek megfelelő helyszín a városban.
Végül Pollack Mihály tervei alapján épült meg a Redoute, a Vigadó elődje. Négy évig tartó építkezés után 1833-ban nyílt meg a klasszicista épület, ami azonnal a társasági és kulturális élet központja lett. Pest egyetlen koncerttermében idősebb és ifjabb Johann Strauss, Joseph Lanner, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is felléptek.
Mint nagy tömeg befogadására alkalmas tér, a Redoute adott otthont számos politikai gyűlésnek, sőt itt ülésezett a forradalmi kormány is., ahol Kossuth Lajos a nemzeti honvédő sereg felállítása mellett szólalt fel.
Az épületben nyílt meg Kossuth Lajos javaslatára 1842. augusztus 25-én az Első Magyar Iparmű-kiállítás. A Redoute az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is kiemelt szerepet kapott. A koncertteremben ülésezett az 1848. július 5-én megnyílt első népképviseleti országgyűlés, amelyen Kossuth Lajos buzdító beszédet mondott, pénzt és katonát kérve a szabadságharc folytatásához.
Mint a forradalom jelképét, 1849. május 15-én a magyarok által ostromolt budai várat védő Hentzi osztrák generális a várból több más épülettel együtt szétlövette a korabeli vigadót is.
Új vigadó
A béke éveiben azonban hamar a közkedvelt Redoute újjáépítése mellett döntöttek. Az új vigadó épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de a pénzhiány megakadályozta az építkezést. Feszl Frigyes – akinek a Dohány utcai Zsinagóga belső terveit is köszönhetjük – új terveket készített 1859-ben. Öt év alatt készült el a romantikus stílusú épület, a nyitóünnepséget 1865. január 15-én tartották.
Az új épület homlokzatának elosztása hasonló volt az elődéhez. A központi részt felosztó oszlopsor és a félköríves ablakok a Redoute örökségei, bár annak földszintjén kiugró előcsarnok állt, és sarokelemei is eltértek.
Az épület főhomlokzatára az ország címere mellé Marschalkó János alkotásai, a magyar történelem nagy alakjainak szobrai kerültek. A homlokzati oszlopokat díszítő, zenélő alakokat és görög ruhás táncoló nőket ábrázoló frízek Alexy Károly munkái voltak. A hat, zeneszerszámot tartó figura szobra hat különböző szobrászművész alkotása, csak 1884-ben került fel az épületre.
Az épület továbbra is zenés rendezvények, bálok és nagy tömegek számára érdekes gyűlések megreendezésére volt berendezve. Az osztrák császár, Ferenc József és felesége is tartott itt bált.
Az épület többek között a Magyar Tudományos Akadémia alapító közgyűlésének adott otthont, és a századfordulón jelentős művészek, zeneszerzők, mint Liszt Ferenc és Brahms is felléptek itt.
Itt mondták ki a három, addig önálló város – Pest, Buda és Óbuda – egyesülését 1873-ban, amivel megszülethetett a polgárosodó Magyarország modern fővárosa.
Háború utáni helyreállítások
A II. világháborúban súlyosan megsérült az épület, az 1960-as évekig kétséges volt a sorsa, végül elkerülte a bontást.
Csak 1968-ban kezdődött el a Vigadó helyreállítása. A felújítás során lebontották az első emeleti, öntöttvas oszlopos éttermet, megszűnt az Ybl-üvegajtó, a földszinti tereket vasbeton födémekkel tagolták. A Nemzeti Szalon kiállítótermét a korábban kávéházként üzemelő földszinti területre helyezték, így jött létre a Vigadó Galéria.
A csillárokat és a kandelábereket Feszl Frigyes eredeti tervei és fotók alapján gyártották újra. Az 1980 máciusban újranyitott épületben a díszterem belmagasságát öt méterrel csökkentették, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiófelvételei, a Magyar Rádió és Televízió helyszíni közvetítései, élő hangversenyek és bálok tartására egyaránt alkalmas legyen.
A Pesti Vigadó hosszú története során többször is felújításra került. Leromlott állapota miatt 2004-ben bezárták, majd megkezdődött a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapotok visszaállítására törekvő felújítás. A rekonstrukció 2014-ben fejeződött be, amikor az épület visszanyerte régi pompáját. Ma a Vigadó változatos kulturális programokat kínál: koncertek, színházi előadások, kiállítások és bálok zajlanak itt, méltóan képviselve Budapest gazdag kulturális örökségét.
Pesti vigadó látnivalói
Főhomlokzat és díszítőelemek
A Pesti Vigadó épületét különösen az elegáns, díszes főhomlokzat teszi lenyűgözővé, ahol szobrok, freskók és finoman kidolgozott részletek díszítik az épületet. A homlokzatot és az épület külső elemeit a romantikus stílusú ornamentika jellemzi, ami a 19. századi művészi ízlésvilágot tükrözi.
Belső terek
Az épület belső terei is páratlan eleganciával bírnak. Az előcsarnok és a díszterem impozáns méretei és gazdag díszítése magával ragadják a látogatót. A díszterem, ahol számos bál, koncert és előadás zajlik, hatalmas csillárokkal, díszes stukkókkal és freskókkal van dekorálva.
Emeleti kiállítások
A Pesti Vigadó állandó és időszakos kiállításoknak is otthont ad. A kiállításokon megismerhetjük az épület történelmét, a magyar művészet nagy alakjait, illetve a 19. századi Budapest kulturális életét.
Koncertterem
A Vigadó híres koncertterme kiváló akusztikájáról ismert, és a mai napig rangos zenei események helyszíne. Liszt Ferenc többször fellépett itt, de a modern időkben is világhírű zenekarok és előadóművészek lépnek színpadra.
Pesti vigadó látogatása
A Pesti Vigadó nemcsak Budapest egyik legszebb építészeti alkotása, hanem egy olyan hely, amely a magyar kultúra és történelem számos fontos pillanatának volt szemtanúja. Egy látogatás a Vigadóba nemcsak vizuális élményt nyújt, hanem betekintést enged a város gazdag kulturális életébe is.
A Pesti Vigadó épületében egy órás épülettörténeti sétákat is rendeznek. Ezekről és a vigadó egyéb rendezvényeiről a hivatalos oldalon tájékozódhatsz.
